2013. június 16., vasárnap

48. Rész♥

Sziasztok! Itt a 48.-ik rész! Köszönöm, hogy komiztatok az előző részhez! ♥
Mivel már nincs suli ezért gyakrabban fogom hozni a részeket! Sajnos hétfőn és kedden nem tudok írni, mivel nyaralni megyünk. Jó olvasást! ♥ 



Mikor oda értünk a díj átadó helyszínére mást nem láttam csak azt, hogy mindenhol fehér vakú fény van.
*Már tudom, hogy néha mért takarják el a szemüket a sztárok * - gondoltam magamba. - Zayn megfogta a kezemet és elindultunk a lépcsőn amin egy csoda szép vörös szőnyeg volt. Újdonság volt nekem, de hát egyszer élünk, végig kell ezen is menni.! - fogalmazás -0. - Zaynnel kézen fogva sétáltunk, közbe-közbe pedig megálltunk egy kép erejéig. Mikor a lépcső tetejére értünk 2 müsorvezető fogadott minket. Egy nő aki kb. 35 éves lehetett, és egy férfi aki szint úgy 35 év körüli lehetett.
- Hölgyeim, és uraim itt az az ONE DIRECTION! - kiabált a férfi, majd egy nagy síkitást hallottunk és sok kattanást.
- Sziasztok! Látjuk elhoztátok a barátnőiteket is.! - mosolygott a nő.
- Igen, jól látjátok. - mosolygott Lou.
- El gyönyörű a ruhád! Ki tervezte?
- George Michel. És köszönöm. - mosolygott Eleanor.
- Na hát jó szórakozást! - azzal mi tovább is mentünk.
Egyszer csak beléptünk egy nagy ajtón, ami egy terembe vezetett ahol sok asztal és szék volt. Zayn megfogta  a kezemet, és elvezetett egy asztalhoz, ott leültünk. Én természetesen Zayn mellett ültem, Ella Niall mellett, Eleanor Louis mellett, Dani Liam mellett, Loreen pedig Harry mellett.
Elkezdtünk beszélgetni "értelmes" dolgokról. Már egy jó fél órája beszéltünk mikor minden elsötétült, a színpadot kivéve.
- Jó estét! - szólalt meg a müsorvezető nő, aki nem más volt, mint Madonna. -  Nagy megtiszteltetés, hogy én lehetek ma a házi gazda. Nem is húzom tovább az időt jöjjenek a díjak!
*
Az egész díj átadó 3 órás volt. Voltak unalmas pillanatai is pl.mikor egy öreg néni beszélt arról, hogy mióta nem hívták el díj átadóra.
Az afterpartin nem maradtunk, mivel a fiúknak másnap valami  dolguk volt, és amúgy is fáradtak voltunk.
Haza vittük Ellát, Niall ott maradt nála. A többiek pedig jöttek hozzánk. Csendesen kinyitottam az ajtót, majd felmentem a szobámba Zaynnel. Hamar átöltöztem, majd Zayn karjaiba hamar el is aludtam.
Másnap 11 órakor keltem fel, viszonylag hamar. Egyből kipattantam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt, megcsináltam a hajamat, és a sminkemet, majd kerestem egy ruhát, ami egy pink rövid nadrág volt egy fehér toppal.
Zayn már akkor elment valami megbeszélésre, ezért csak én, Loreen, és Zsani voltunk otthon.
Halálra untam magamat, nem tudtam mit csinálni, ezért gondoltam kimegyek az udvarra.
Bele ültem a hinta ágyba és elgondolkoztam. *Zayn mér pont engem választott? Nem vagyok szép, nem vagyok híres, sőt még az ének hangom is szörnyű! Mért vagyok neki olyan fontos? Hisz Zayn bárkit megkaphatna, akár még azt a lányt is akinek van barátja! Mért engem választott? Én imádom és szeretem, és tudom, hogy Zayn is engem, de akkor sem fogom megérteni, mért pont én?*


Gondolat menetemből Tori zökkentett ki.
- Szia! - ugrott a nyakamba.
- Szia! Na mizu? - néztem a barátnőmre, azzal a *Milyen volt a "randi"* mosollyal.
- Huh, Matt egy nagyon kedves fiú, egyszerűen olyan figyelmes és olyan aranyos. Sajnos ma nem ér rá, mert edzése van, képzeld kézi labdázik.
- Azta, remélem ebből lesz valami! Szurkolók! - öleltem át szorosan Torit.
- Köszönöm! Tegnap nézegettem a képeimet, és nézd mit találtam! - nyújtotta felém Tori a telefonját. A képen mi ketten voltunk.

- Ez mikor volt? - kérdeztem kikerekedett szemekkel.
- Amikor annyira leittuk magunkat! - nevetett.
- Ja, nem emlékszem rá! - nevettem.
- Mit is vártam? - kérdezte, már majdnem kijelentette a barátnőm. Én nekem a feleletem egy vállba ütés volt, egy gúnyos mosoly mellett.
Egyszer csak rezgett a telefonom.
"Édesem! Gyere ki a ház elé! Vár rád valami;)! xx Zayn"
Én erre csak mosolyogtam, majd elindultam a ház elé. Mikor kiértem Zayn egy szenvedélyes csókkal fogadott, majd megszólalt.
- Fogadd sok szeretettel! - nyújtott át egy dobozt Zayn.
- Jézusom, köszönöm! - csókoltam meg a barátomat. A dobozba egy csoda szép nyaklánc volt, amit ki lehetett nyitni, és mi fogadott benne?!  Zayn képe.

- Hogy mindig veled legyek! - csókolt meg.
- Szeretlek! - suttogtam a fülébe. Még mindig nem értettem, mért pont én?



1 megjegyzés: