II. évad 8.Rész

Sziasztok! Meghoztam a frisst! Mostanába nem lesznek valami vidámak a részek mivel hát, Zayn megcsalta Jesst a történet, megint..
Na hát lényeg ami lényeg, jó olvasást! xoxo Vivi.



Már két hét telt el. Már 14 hosszú nap telt el azóta a pillanat óta.
Zaynről nem hallottam szinte semmit, csak azt, hogy össze szedte a dolgait és elment az "One Direction" házba. - Ezt is természetesen a fiúktól. - Nagyon megviselt ez a "szakítás" amit még meg se beszéltünk, de én tudtam, hogy nem adok még egy esélyt Zayn Maliknak. Hogyan értem, hogy megviselt?! Szinte nem tudtam aludni, hogyha néha-néha elbólogattam akkor is sírva keltem fel, mert mindig róla álmodtam, enni se sokat tudtam, csak néhány falatot tudtam lenyelni. Anya és Mark már szóvá tette a pszichológust, de én elleneztem, hisz annyira nagy baj nem volt, vagy mégis?!
A fiúk, Niall, Liam, Louis és Harry nagyot csalódtak Zaynbe. Hisz az állításuk szerint Zayn mindig is gyűlölettel beszélt Perrie-ről, úgy látszik, hogy akkor Zaynen csak egy maszk volt, mert ha "gyűlölte" Perrie-t akkor csak nem csalt volna meg vele kétszer. - Rio. - A fiúk természetesen nem vesztek vele össze, de azért elbeszélgettek vele, én is külön megkértem rá őket, mert nem akartam, hogy miattam bármilyen vita legyen köztük.
Zayn már néhányszor próbáltam hívni, de nem vette fel. - Neki csak ennyit ért a kapcsolatunk. - Hála isten, Tori minden nap ott volt nálam és elszórakoztatott,s ha kellett megvigasztalt. Ella és Anna is gyakran itt voltak, de Anna valamiért eléggé haragudott rám, ami még rosszabb volt, talán még a Jake-s ügyért?!  Hát ami a lényeg, hogy Torira számíthattam. Zsani és Loreen is mindig segítettek, de én külön megkértem mindenkit, hogy ne én legyek a központba, hisz csak egy megcsalás volt, amit Zayntől megszoktam...
- Jess! - lépett be lehajtott fejjel a szobámba Zsanett. - Itt van, Zayn itt van és beszélni akar veled!
- Elhagyta a Perrie?! Felőlem jöhet, de jóra ne számítson! - mondtam flegmán.
- Szólok neki, ha kellek kiabálj, lent leszek! - én csak bolintottam és vártam, egyszer csak kopogást hallottam és belépett Ő.
- Szia! - suttogta.
- Szia! - mondtam kicsit flegmán.
- Nézd, most kérlek ne szólj közbe! - ült le az ágyam szélére lehajtót fejjel. - a szemembe se mert nézni.- Először is bocsánatot szeretnék kérni, bár tudom, hogy nem használ! Nem tudom, hogy mért csináltam ezt! Az nap reggel elmentem a kávézóba és ott össze futottam Perrievel és hát elkezdtünk beszélgetni, majd feltette azt az ötletet, hogy menjek hozzá fel és beszéljük meg ezt az egészet...Én vele tartottam, de ott fent egyből letámadott, elkezdet csókolgatni amit én nem viszonoztam, de végül már nem tudtam ellenállni..Azt gondoltam, hogy ezt a "Charlie és Ő" ügyet beszéljük meg, de Ő arra gondolt, hogy jöjjünk össze megint..És hát a csókra visszatérve, végül a szobába kötöttünk ki...Mikor észhez tértem akkor egyből felöltöztem és elindultam a parkolóba, és hát ott kapott le minket a fotós, de Perrie megcsókolt hirtelen és nem tudtam mit csinálni, hamar beszálltam a kocsiba és Ő is mellém, én persze egyből kitettem a bejárata előtt...És én nem tudok mást mondani, szégyellem magam nagyon! - sírta el magát Zayn, éreztem, hogy teljes szívéből beszél. - Sajnálom..! Egyszerűen nem tudom mi ütött belém, csak Waliyha múltkor azt mondta, hogy Charlie lehet téged is "elcsábít"..Sajnálom..! - A "Waliyha"-s mondatnál ledermedtem..Ő miatta történt ez az egész, vagy..
- Oh, és most mit akarsz?! - suttogtam..
- Nem tudom..
- Zayn, harmadszorra megcsaltál..!És amúgy is kinézed belőlem, hogy Charlieval össze jönnék?! Phh..Nézz magadba! - sírtam el magam.
- Én, nem akartalak megbántani! - fogta meg a kezemt, d eén elrántottam.
- Huh, hát ez nem sikerült! - kiabáltam rá.
- Akkor semmi esélye sincs annak, hogy megbocsáss?! - sírta el magát megint Zayn. Éreztem, hogy mindent teljes szívéből mondott, de nem szabadott megtörnöm neki.
- Talán, talán valamikor, de az nem most lesz..! Gyűlöllek Zayn Malik! Megcsaltál egy ribanccal és ezt nem bocsájtom meg!
- Értem..! De kérlek azt vedd figyelembe, hogy ezt teljes szívemből mondtam, nem csak hazugságból..Szeretlek! - ment ki a szobámból, mikor becsukta az ajtót egyből kiszakadt belőlem a sírás. Éreztem, hogy még midig szeretem Őt, d egyszerűen nem tudok neki megbocsájtani...
A nap hátra lévő részét sírással töltöttem, de tudtam, hogy erősnek kell lennem, mivel anyámék esküvőjét is meg kell szerveznem és a kishúgomnak is segítenem kell a terhesség alatt.
Mikor épp álltam fel egy rettenetes érzést éreztem a hasamba..Gondoltam biztos megjön a havim, mivel már 2 napot így is késett, nem is törődve a fájdalommal lementem anyához aki épp a vendég listát állította össze.
- Kik lesznek az esküvőn? - mosolyogtam.
- Rokonok, és barátok! Összesen 96 fő.
- Az igen! Apát is meghívtátok?!
- Igen! Főként miattatok..- mosolygott rám.
- Értem..! Te már voltál olyan helyzetbe, hogy szerettél valakit, de nem voltál képes megbocsájtani? - ültem le a fotel szélére.
- Zayn?! - én erre bólintottam, majd anya elkezdte a mondandóját. - Igen voltam, hm..rettentő érzés, hogy szeretsz valakit, de utálod! Édesem, idővel meg fogsz békélni ezzel az érzéssel és Zaynnel is..! - ölelt át anya.
- Hát remélem..! - sóhajtottam, majd megint előjött az az érzés..hányingerem lett, én egyből kifutottam a mosdóba, anya aggódva jött utánam..

Remélem tetszett ez a rész..!♥ xoxo Vivi.