II.évad 5.Rész

Sziasztok! Meghoztam a 5. részt. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!♥

- Na, akkor mi elmegyünk, megmutatóm Jessnek a várost, sziasztok! - mondta Zayn majd kimentünk az ajtón, és egy nem kívántatós személlyel találkoztunk, vagyis Zaynnek biztos, hogy nem az.


- Charlie, te mit keresel itt? - kérdezte dühösen Zayn. A barátom már mesélt erről a Charlieról, ha jól emlékszem azért nem jó a viszonyuk, mert egyszer valamin nagyon össze vesztek és még Zayn elmondása szerint azóta sem békültek ki.
- Oh, hát tudod a húgodhoz jöttem! - kacsintott Charlie.
- Mi? Nem, ne hogy azt mond, hogy te és Waliyha..- dermedt le Zaynie.
- De bizony! - kacsintott megint Charlie, már őszintén a kacsingatásával nekem is húzta az idegeimet.- O, még be se mutattad a barátnődet..!
- És nem is fogom..! Tudtam, hogy tetszik neked Waliyha, de azért azt, hogy egy ilyen disznó iránt mint te is viszonoz érzelmeket..pff. Gyere Jess! - fogta meg Zayn a kezemet, de Charlie megállított minket.
- Oh, szóval Jess! - nézett rám mosolyogva, én csak lehajtottam a fejemet és a talajjal néztem farkas szemet.



- Zayn menjünk! - sugtam oda a barátomnak, ő erősen megfogta a kezemet és beültünk az autóba.
Én nem tudtam megszólalni, láttam Charlie tekintetébe, hogy valamit akar tőlem, istenem mért vagyok ilyen szerencsétlen?! - folyt végig egy könny csepp az arcomon.
- Jess, mi van? - kérdezte aggódva Zayn, majd maga felé fordított.
- Charlie...úgy..úgy nézett rám..- szipogtam.



- Jess, holnap haza megyünk és többet nem fogunk azzal a ... találkozni! - ölelt meg szorosan a barátom. Én abba hagytam a sírást, és szorosan megöleltem Zayn, ő a gáz pedálra taposott és elindultunk a város néző túránkra.
*
- Nos, szerinted szép Bradford? - kérdezte Zayn, miközben belekortyolt a kávéjába.
- Igen, leginkább ez a kis kávézó tetszik! - nevettem, majd körül néztem az épületbe.
- Régen is nagyon szerettem ide járni! - dobta be a féloldalas mosolyát Zayn.
- Oh, kivel? - tettem fel "komolyan" a kérdést.
- Haverokkal, meg a húgaimmal, tudod régen én voltam a bébi csősz mikor Doniya nem ért rá..!
- Komolyan? - nevettem. - Nagyszerű bátyó lehettél akkor is..! - mosolyogtam.
- Szeretlek..! - mosolygott a barátom, majd magához ölelt.


Bocsánat, tudom, hogy ez a rész rövid lett, de remélem azért tetszett..!♥