II.évad 11.Rész

Sziasztok!
Kicsit késve, de meghoztam a frisst....
#HappyBirthday1d:")♥
Jó olvasást! xoxo Vivi.

 

♦Zayn Malik♦

 

Fájt, nagyon fájt amit tettem Jessievel.

Elvesztettem életem szerelmét...És ez mind azért, mert nem tudtam magamnak parancsolni, az után a buta fejem után mentem, ami csak azt mondta, hogy *Nem fog kiderülni...*

Miután Jessi elment Bradfordból összetörtem. Azért nem akartam Jesst látni, mert nem mertem a szemébe nézni. S, végül egyik napon erőt vettem magamon. Elmentem hozzá, elmondtam az igazat, és végig a szemébe néztem. Ő természetesen nem bocsájtott meg. - nem is vártam. - de viszont ami meglepetést okozott az, hogy azt mondta, hogy "talán,a későbbiekben* miután ezt meghallottam egy kurta mosoly futott végig az arcomon, s eljöttem tőle. Nagyon örültem, hogy még ennek a kapcsolatnak lehet esélye.

A szobámba ültem és közbe az új dalunk szövegét próbáltam memorizálni, de csak próbáltam. Végig azon járt az eszem, hogy Jessie mit gondol most rólam, vajon képes lesz újra szeretni engem?!

Gondolataimból egy kopogás ébresztett fel.

- Gyere! - szóltam és közbe az ajtót néztem, abban reménykedtem, hogy Jess lesz az, de hát Ő helyette a "bátyja" jött.

- Hoho, haver! Úgy nézel, mint aki a világ legszebb nőjét várná! - nevetett Lou.

- Hát azt várom...- feleltem lehajtott fejjel.

- Zayn. Figyelj. - ült le mellém és megfogta a vállamat. -  Értsd meg Jesst! Hisz megcsaltad, és tudod, hogy milyen ez egy nőnek! Szóval várj, légy türelmes, és lehet, hogy ennek még meg lesz a gyümölcse..- mosolygott Louis, de belőlem kitört a nevetés, s erre Ő értetlen fejet vágott.

- Mi..milyen b..ölcs lettél..gyümölcse..- nevettem továbbra is, már majdnem sírtam.

- Jaj haver, tudom, hogy Eleanor mire tanitt. - tört ki belőle is a nevetés.

- Ti lesztek a bölcs pár..Mr.Bölcs és Mrs.Bölcs.

- Oh, igen! - kacsintott. - Mondom haver, várj Jess biztosan meg fog bocsátani. - mosolygott Lou, majd fogta magát és kirohant az ajtón, ugrálva(?!)

Nagyon jól estek Louis szavai..Mi is lenne velem nélküle, vagy a fiúk nélkül?!

Elkezdtem újra tanulmányozni a dalszöveget ezúttal sikeresen.

*****

Hamarosan sikeresen "bevésődött" a dalszöveg, s én örömömbe ezt meg is osztottam twitterenm mit ne mondjak egyből érkeztek a "kommentek".

Örömömből egy kopogás ugrasztott ki.

- Gyere! - nyögtem ki, s végig az ajtót néztem.

Az ajtó kinyitódott és belépett rajta az a személy akire eddig mindig számítottam, csak most nem.

- Jess..- mosolyogtam, s oda futottam és megöleltem. A lány nagyon sápadt volt a szemei kisírtak, s az arca is nagyon furcsa volt.

- Jézusom, jól vagy?! - fogtam meg a kezét, és az ágyamhoz vezettem.

- Zayn, kerek perec kimondom..Terhes vagyok..- nyelt egy nagyot a lány. Én ledermedtem. Terhes?! Hisz védekeztünk mindig, ez..hogy lehet..?!

- De hisz...ez nem lehet..- ültem le mellé, s végig magam elé néztem.

- De lehet, hisz tudod, múltkor nem volt nálad koton..- sóhajtott Jess.

- Jézusom..És mennyi idős a baba? - tértem a lényegre.

- Az orvos, akitől most jövök azt mondta, hogy 3 hetes..

- És megtartod? - kérdeztem és átöleltem Jessiet aki a sírás határán volt.

- Persze..Nem veszem el az életé neki..És Zayn..- nyelt egy nagyot. - Én azt akarom, hogy a te nevedet viselje, veled éljen együtt és, hogy minden nap tudja valakinek azt mondani, hogy "apa". - sírta el magát a lány.

- Most azt akarod mondani, hogy..? - mosolyodtam el.

- Azt.- én örömömbe elkezdtem sírni és átöleltem Jesst aki már össze könnyezte a pólómat. Amikor ezeket a szavakat kimondta akkor legszívesebben egyből kikiabáltam volna a világnak, hogy "lesz egy gyerekem" és, hogy "én vagyok a világ legboldogabb embere", de nem. Jess mellett volt a helyem, hisz épp a gyerekünket várja...Viszont életembe nem gondoltam volna, hogy Ő lép be azon az ajtón ezekkel a szavakkal..

- Zayn, azt ugye tudod, hogy sokáig fog tartani még vissza nyered a bizalmamat..! - nézett bele a könnyes szemembe Jessica.

- Tudom. - öleltem meg, s közbe tovább hullattam az öröm könnyeimet.